Gyakori kérdések

 
 

Mekkora a hővesztesége lakásainknak?

Lakásunk ablakai jelentős veszteségforrások. Egy családi háznál a fűtési költségek 30-40%-a, egyszintes sorháznál 40-45%-a, a sok üvegfelületet tartalmazó nagy sorházaknál akár 75-80%-a az ablakon-ajtón keresztül távozó hőt fe­dezi!

Rengeteg meleg szökik ki az ablakkeret és az ablakszárny közötti réseken, - ezt filtrációs veszteségnek nevezik. Hagyo­mányos nyílászárókat tartal­mazó épületnél a fűtési költsé­gek 5-20%-át emiatt a filtrá­ciós veszteség miatt kell kifizet­nünk.

Melyik szigetelés, ablak a jó?

Amelyiknek kicsi a hőátbocsátó képessége, vagyis alacsony a „k vagy U-értéke?" W/m2K-ben

Mi az a „k vagy U-érték?"?

Ez az a szám, amely a felüle­tek hőátbocsátó képességét jellemzi. (Ma már sokszor lát­hatjuk, hogy az új nyílászárókat is ennek az értéknek a megadá­sával kínálják eladásra, de jellemző mindez a hőszigetelő anyagokra is)

Míg egy átlagos téglafal négy­zetméterenként 0,5...1 egység­nyi hőt enged át (ennyi a „k vagy U-értéke?") - addig egy hagyomá­nyos kétszárnyú ablak hővesztesége ennek akár öt-tízszerese is lehet, vagyis 4,5...5 egység!

A hőveszteségek csökkentésére javasolt a lakás hőszigetelése és új, energiatakarékos ablaktípu­sokra való nyílászárók cseréje.

Hogyan csökkenthetjük lakásunk hőveszteségét?

A hőveszteség csökkentése érdekében érdemes homlokzati hőszigetelést (polisztirol, kőzetgyapot) alkalmazni, ezutzán a nyílászárók cseréjét fontolóra venni, végezetül a tető, padlástért, mennyezet szigetelésének hatékonyságát leellenőrizni.

Hogyan érdemes saját kezűleg szigetelni?

Az ablakszárny és ablakkeret közötti rések tömí­tésére számta­lan fajta szigetelő­anyag kapható a ház­tartási üzletekben, barkácsboltokban.

Amit nem ajánlunk: Nem érdemes házilagosan filc csíkkal, gitt jellegű, nem rugal­mas anyagokkal, vagy szivacs­csíkkal tömítenünk. Az ablak­keretek ugyanis ?"dolgoznak?", azaz me­legben, hidegben vál­toztatják alakjukat, ezért a me­rev anyagok tartósan nem tömí­tenek, a szi­vacs pedig hamar elöregszik.

Amit ajánlunk: A legjobban használható résszi­getelő anyagok a rugalmas, te­kercsben árult műanyag, vagy gumi profilok. A pro­fil anya­gának keresztmetszete rendsze­rint valamilyen betűt formáz és ennek megfelelően ne­ve­zik azokat V, O, P, D, K, C stb. profilnak. Vigyázat, más-más fajta profil alkalmas az ajtók­hoz, az ablakokhoz, az erkélyaj­tóhoz, vagy a garázsaj­tóhoz! Vásárlás előtt feltét­lenül kérjük ki az eladó ta­ná­csát, hogy számunkra melyik típus való.

Házilagos tömítéshez az önta­padós kialakítású profilokat a legkönnyebb alkal­mazni. Ezek­ ta­pa­dó­képessége igen jó, és tartós is. Viszonylag sima felü­letű, festett ablak, ajtó­keret esetében al­kal­mazhatók. Ha az ablakkeret felülete na­gyon egyenetlen, ak­kor csaknem minden fa nyílászárónál al­kal­maz­ható a horonyba préselt profil, ebben segítségére lehet az Energia Klub által működtetett Energia Brigád Program.

Homlokzatok, mennyezetek és tetők utólagos hő­szigetelését hogyan érdemes elvégezni?

A hőszigetelés kialakítása a belső felületeken nem ajánl­ható, többek között azért, mert elveszítjük a belső szigetelés mögötti teherhordó falak hőtároló kapacitását. Ezért külső hőszigetelést javasolunk. A hőszigetelés ajánlott vastagsága falaknál minimum 15 cm, mennye­zeten, tetőtérben 20-25 cm. Ez a hőszigetelés készülhet üveg-vagy kőzetgyapotból, padlás födémeken vagy tetőtereken műanyag habból. Ha a hőszigetelő anyag egyik felén alumínium fó­liá­val van bevonva, akkor ez mint hőtükör a hősugarakat visszatükrözi és tovább javítja a hő­szi­getelő képességet. A hőszigetelés közvetlenül a falra erősíthető, ragasztható, vagy falhoz rögzített faváz közé szerelhető. A hőszigetelést meg kell védeni, ezért erre újabb falréteg, burkolat, vagy vakolat kerül. A homlokzat legolcsóbban közvetlenül a hő­szi­ge­te­lésre felhordott vakolattal, igényesebb kivitelnél valamilyen díszkő, vagy téglaburkolattal képezhető ki.

Nem kell többé homlokzat-felújítással vesződnie, ha a hőszigetelés elé fél tégla vastagságú fal ké­szül, burkoló téglából, nyersen hagyott felülettel. A burkoló fal állékonyságát a főfalhoz rög­zített horgok biztosítják.

A mennyezet hőszigetelése egyszerűbb feladat, ha padlás van fölötte, mert a hő­szi­getelést csak le kell teríteni. A padlás használhatósága érdekében a hőszigetelést járható bo­rítással célszerű védeni.

Tetőterek szigetelésének mi a módja?

Tetőterek hőszigeteléséhez először el kell távolítani vagy a héjazatot vagy a belső burkolatot. Az utóbbi állványépítés nélkül, könnyebben kivitelezhető. A belső burkolat eltávolítása leg­többször azért is szükséges, mert a szerkezetben kialakuló páralecsapódás ellen védő pá­ra­fé­kező fólia réteget korábban rendszerint nem készítették el, s ez a felújítás során pótolható. A páravédő fó­liának közvetlenül a belső burkolat vagy vakolat alatt van a helye. A tetőtéri hőszigetelés fel­javítása alkalmából ajánlatos olyan hőszigetelő anyagot használni, amelynek kifelé eső ol­da­la alumínium fóliával borított, hogy a nyári hősugaraktól védje a belső teret.

Nyílászárók tömítését hogyan oldhatjuk meg?

Mi magunk is szerelhetünk az ablakkeretekre kívülről rácsavarozható „pótablakot?", amely a kereskedelemben kapható, esetleg olcsón elkészíttethető. Csavarozás előtt a keretek illeszkedő felületeit kenjük le szilikonos hőszigető-ragasztó anyaggal. A pótablak nem olyan hatékony, mint a drága hőszigetelő üveg, - de lényegesen több mint a semmi...

Az ajtó- és ablaktok melletti rést is célszerű eltömíteni. Ehhez a régi tömítést és vakolatot el kell távolítani, és a rést duzzadó habbal kitölteni. Ügyeljünk arra, hogy a hab a duzzadás során öt-tízszeresére dagad. Az esetleges felesleget éles késsel el lehet távolítani. Ha megszilárdult a hab, vakolással takarjuk el.

A hagyományos ablakredőny tokja többnyire rosszul szigetelt üreg, ahonnan télen dől be szobánkba a hideg. Töltsük ki az üreget belül szigetelő paplannal, szivacsdarabokkal, fedlapjának réseit pedig rugalmas töltőanyaggal (pl. szilikonhabbal) szigeteljük körbe.

A leghatásosabb azonban, ha a régi redőnyt megszüntetjük, rését teljesen betömjük és helyette új külső, hőszigetelő redőnyt szereltetünk.

Hideg a fal. Mit tehetek?

Hővédő tapétával csökkenthetjük a hideg falak okozta kellemetlen hőérzetet; azonban a tapéta csak vé­kony hőszigetelő réteget jelent, ezért hatása a fűtési költségekre nem jelentős. De mivel már nem érezzük olyan hidegnek a hővédővel tapétázott falat, kellemesebbnek fogjuk találni a hőmérsékletet és nem csavarjuk följebb a hőfokszabályzót...