Passzív ház

 

Passzívház történeti áttekintése:

A passzívház (pasivhaus) a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszer.

 

Definíciója szerint:

A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével, vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.

A passzívházak kiemelkedő hőszigetelésüknek köszönhetően nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert. A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik. A minősítési rendszer nem köti ki az épület típusát, lakóházak mellett alkalmazták már például irodaépületekre, iskolákra, illetve korábbi építésű és később felújított épületekre is.

Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. A szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős Passivhaus-Institutot 1996-ban hozták létre ugyanott. Azóta több mint 14 000 passzívház épült Európa-szerte (főként Németországban és Ausztriában).

Csak azon épületeket nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének.

Magyarországon 2009 februárjában adták át az első olyan épületet a Pest megyei Szadán, amely rendelkezik ilyen hivatalos tanúsítvánnyal.

 
 

Mi is az a sokat emlegetett passzív ház?

Nincs olyan nap mostanában, hogy ne hallanánk a következő kifejezéseket valamilyen médiában: passzívház, aktívház, vagy nullenergia ház. Ezek a kifejezések gyakorlatilag ugyanazt jelentik. Az időjárási viszonyok miatt az egész világon a lakásokban szükség van fűtésre, vagy hűtésre. A mi éghajlatunkon a fűtés mellett napjainkban egyre nagyobb igény van a nyári hűtésre. Az épületeknél a szellőzési veszteség eléri az összes hőveszteség 30%-át, a maradék 70% a külső határoló szerkezeteken (falak, ablakok, padló, tető) a környezetbe távozó hő. A folyamatosan emelkedő energiaárak mellett célszerű az energia felhasználást nagy mértékben csökkenteni az üzemeltetési költségeket a lehető legalacsonyabb szinten tartani úgy, hogy a komfortról és a jó életminőségről ne kelljen lemondani.

 
 

Azt az épületet nevezzük passzívháznak, melynek energiafelhasználása nem haladja meg a 15KWh/m2/évet.

Kifejezhetjük ezt számok nélkül is: egy olyan épület, amelynek alacsony fűtési igény miatt nincs szüksége hagyományos fűtési rendszerre. A felhasznált építőanyagokkal szemben komoly elvárások vannak. Az elkészült passzívház energiáját több úton nyerheti. Ilyenek az ember által leadott hő, az elektromos készülékek által leadott hő, a jól tájolt és méretezett ablakokon bejutó hő, illetve a Föld saját energiája. Ezek mellett pedig szükség van még egy levegőztető-berendezésre, amivel a friss levegő utánpótlását tudjuk biztosítani. A Föld energiájának kinyeréséhez egy úgynevezett földkollektorra van szükségünk.

Ezen a földkollektoron keresztül szívja be a szellőztetőrendszer a friss levegőt. A működéséhez tudnunk kell, hogy a talajban 1-1,5 méter mélységben évszaktól és napszaktól függetlenül állandó 6-9°C van.

A föld hőjének kihasználására 1,5 méter mélységben egy PVC csövet kell lehelyezni, melyet méretezni kell, ezen keresztül a beszívott friss levegő előmelegítése (adott esetben előhűtése) megtörténik. A levegőztető-berendezésünknek hővisszanyerővel kell rendelkeznie (a friss levegőt egy meleg cserélőn keresztül kell vezetni, mely átviszi a távozó levegő melegét a frissen érkező levegőre). Ennek hatásfoka min 80-90%-os kell, hogy legyen, ezáltal tudjuk elérni a kívánt hatást.

Jogos kérdés lehet, hogy a szellőztető berendezések működéséhez szükséges energiaigény, hogyan áll arányban a fűtési energia megtakarításával. Tapasztalatok alapján elmondható, hogy a szellőztető berendezés energiaigénye 70-80%-kal kisebb, mint amennyibe a gázfűtés kerülne.

 
 

A Passzív ház előnyei:

A passzív házak 25 és 40 cm közötti szigetelésvastagsággal, valamint háromrétegű, hővédő üvegezéssel ellátott ablakokkal készülnek, így a meleg bent marad a házban. A friss levegőről egy hővisszanyerővel ellátott légkomfort szellőztető berendezés gondoskodik. A házból kifújt levegő érezhető melegének 3/4-ét a hőcserélő átadja a befújt levegőnek. Így például 0°C-os külső hőmérséklet mellett a hideg friss levegőt a lakásból elszívott 20°C-os meleg levegő legalább 13-16°C-osra előmelegíti.

Nem csak az allergiában vagy asztmában szenvedők értékelik nagyra a passzívház pollenmentes és porszegény levegőjét.

 
 

A passzívház az ablakokon keresztül beérkező napsugárzásból és a bent tartózkodó személyek, illetve háztartási készülékek hőleadásából tesz szert hőnyerésre. Nyáron az épület árnyékolása akadályozza meg a helyiségek túlmelegedését. A hideg téli hónapokban a légkomfort szellőztetésen keresztül a befújt levegő további felmelegítésre kerül, így egy külön fűtési rendszer feleslegessé válik.

A darmstadt-kranichsteini első német passzívházban történt többéves mérések bizonyítják, hogy még a múltszázad egyik leghidegebb telén, 1996-97-ben, amikor a napi középhőmérséklet -14 °C volt, a négylakásos társasházban olyan csekély fűtési teljesítményre volt csak szükség, hogy egy 20 m²-es szobát két darab 75-wattos izzó ki tudott fűteni. Ez idő alatt a társasházban a levegő hőmérséklete egész nap 20 °C fölött maradt.

A penészképződés is ki van zárva – a nagyfokú hőszigetelés és folyamatos légcsere miatt az épületszerkezet nedvesedése, a kondenzvíz kiválása nem jön létre, még az üvegfelületek szélénél sem.

A befektetett plussz anyagi ráfordítás 8-10 év alatt megtérül, de addig sem és azután sem szennyezi a környezetét csak minimális mértékben.

A Passzív ház hátrányai:

- Az épület a minőségi anyagok beépítésével lényegesen magasabb bekerülési költségű, mint egy jól hőszigetelt ház.

- Nem lehetséges az épület nyílászáróinak nyitva tartása, mint ahogy megszoktuk.

Hogyan lesz egy passzív ház minősített passzív ház?

A német darmstadti Passzívház Intézet által kiállított „Vizsgált Minőségű Passzívház?" (Qualitätsgeprüftes Passivhaus) minősítés igazolásával.

A minősítés menete: profi passzíváz szakértők átvizsgálják a terveket, különös tekintettel az energetikai számításra (PHPP-számítás) és a csomópontokra, és vagy igazolják a passzívház szint elérését, vagy pedig rámutatnak a hiányosságokra. Az épület elkészülte után még be kell küldeni pár kontrolldokumentumot. Csak az a ház kapja meg a minősítést, amely betartja a passzívház-kritériumokat.

A passzív ház fűtési igénye:

Éves fűtési igény kevesebb, mint 15 kWh/m2/év (ez kb. 1,5m3/m2/év gázfogyasztásnak felel meg), melyet az ún. PHPP energetikai számítással kell igazolni.

A passzívház tervezésnél elengedhetetlen az úgynevezett PHPP (Passivhaus Projektierungs Paket) számítás, amellyel már a tervezés során ellenőrizhetjük, milyen energetikai változásokat vonnak maguk után a különböző alaprajzi, tömegformálási és épületszerkezeti megoldások. A PHPP számítás tulajdonképpen egy részletes ellenőrző és igazoló számítás annak bizonyítására, hogy a tervezett épület megfelel a passzívház kritériumainak.

A passzívház tervezése:

Egy passzívház tervezésénél komplex szemléletmódra van szükség, hiszen egy passzív háznál a nívós építészeti megjelenés és az építtető életmódjához igazodó kellemes élettér kialakítása mellett az energetikai szemlélet és épületfizikai ismeretek is fontos szerepet játszanak.

 
 

Passzívház tervezésénél fontos elvek:

- Kompakt tömegformálás

- Megfelelő tájolással a téli szoláris energia hasznosítása

- Nyári hővédelem biztosítása

- Extra hőszigetelés

- Szinte hőhídmentes szerkezetek tervezése

- Fal, tető, padló szerkezetekre előírt hőtechnikai értékek elérése

- 3 rétegű, nemesgázzal töltött üvegezésű hőszigetelt ablakszerkezetek

- Légtömörség biztosítása

- Nagy hatékonyságú szellőző berendezés hőcserélővel, földhő hasznosítással

A passzívház tervezésénél sokféle építőanyag és szerkezet áll rendelkezésünkre. Falszerkezetek kiválasztásánál például több lehetőség közül választhatunk.

Falszerkezetek:

- Kerámia, pórusbeton vagy mészhomok tégla (masszív) falazatok ásványgyapot, polisztirol vagy cellulóz (újrahasznosított újságpapír) hőszigeteléssel, vakolva, vagy különböző homlokzati elemmel burkolva

- Masszívfalazatok hőszigeteléssel és átszellőztetett légréteggel, vakolva vagy különböző homlokzati elemmel burkolva

- Favázas szerkezetek befújt, vagy tartóvázas hőszigeteléssel, vakolva, vagy fa burkolattal

- Polisztirol keményhab zsaluelemek beton kitöltéssel.